단편소설 <나이아가라 카페(Niagara Nagykávéház)> 연구
A <Niagara Nagykávéház> analízise egy politikai szatíra szempontjából
- 한국외국어대학교 동유럽발칸연구소
- 동유럽발칸연구
- 동유럽연구 제31권
-
2012.0753 - 73 (21 pages)
- 31
1960년대 초반 헝가리의 정세는 헝가리 혁명을 진압하며 등장한 카다르 정권은 외교적 압박과 국내적 지지기반의 확대 등의 이유로 유화적 국면을 취하게 되고, 당시 문학과 예술에 대한 문화정책 이데올로기의 지침을 총괄하고 있던 어칠 죄르지는 이에 걸맞게 소위 3T 정책을 취함으로서 한편으로는 통치 이데올로기에 금기시 되는 주제들에 철저한 탄압으로 일관했으나, 다른 한편으로 자유를 열망하던 문인과 예술인들에게는 조금의 활동 공간이 주어지게 되었다. 이 시기를 즈음하여이전에 작품 활동 제재를 겪던 문인들의 움직임도 조금씩 보폭을 넓혀 갔는데, 외르케니도 이 작가군 중의 한명으로서 1963년에 발표한 <나이아가라 카페>는 이러한 당시 문화정책의 한도를 시험하는 작품 중 하나로 손꼽을 수 있다. 작가는 신랄한 풍자와 해학으로 작품 발표 후 다시금 3년의 작품 활동 금지 조치를 당하게 되는데, 본고에서는 다른 장르와 비교하여 인식환경이 다른 독자들에게는 작품의 배경과 상징에 대한 기본적인 지식이 없이는 작품의 해석 오류를 범하기 쉬운 풍자문학을 감안하여 이 작품에 표현되는 상징과 그 창작의 정치적, 역사적, 문학적 배경을 살펴보았다.
A 60-as évek elején a Kádár-rezsimet, amely 56-os forradalom leverésével lépett fel, a belföldi és nemzetközi okok kényszerítették egy kicsit enyhült politikára. Ennek a politikai helyzetnek megfelelően, akkoriban Aczél György, aki kultúrpolitika ideológiájának irányadójaként szerepet vállat a Kádár-rezsimben, úgynevezett 3T elv bevezetésével szigorúan tiltott néhány tabu témát, ami a rezsim ideológiájának az alapját érint, pedig más értelemben ebből a szituációból egy kis mozgás tere is született olyan írók és művészeknek, akik vágyták a szabadságot. Örkény Istvánnak, aki 56-os forradalomhoz való részvétele miatt szilenciumra kényszerült, is adott ilyen kis mozgás tere, és így 1962-ben, az 56-os forradalom után először tudott megjelentetni néhány művet <Új Írás>-ban. Ezt követő 1963 februárjában egy más irodalmi folyóiratban-<Élet és irodalom>-ban, megjelentetett <Niagara Nagykávéház> című novellát, és ez a novella nagy felháborodás volt a kultúrpolitika vezetésben, ezért még három éves publikációs tilalmat kapott. Ez a novella végig szatirikus és keserű kritikai hangnemet tart. Emiatt nem csoda az, hogy Szirmai István, aki az MSZMP KB kultúráért felelős titkára volt, azt írta a Népszabadság 1963. március 30-i számában, hogy „egy-egy színpadi műben, regényben vagy novellában meghökkent bennünket a közöny, az erkölcsi közömbösség. Legutóbb olvashattuk az <Élet és Irodalom>-ban Örkény István <Niagara Nagykávéház> című politikai értelemben rosszhiszemű novelláját, amelyhez hasonló irományoknak nincs helye a magyar sajtóban.” Más műfajhoz hasonlítva, teljes más kognitív környezetű műfogadók számára nehéz felfogni a szatírát. Ezért ebben a kisdolgozatban próbáltam elemezni a műben szereplő szimbólumokat, és emellett ennek a műnek politikai, történelmi, és irodalmi körének a hátterét is próbáltam röviden körülírni. Nemcsak politikai elemzésre, vagy szatirikus írásmód elemzésére érdemes ezt a művet analizálni, hanem örkényi írás stílusának a változási tendenciája is mutatkozik ebben a műben. Úgy is vélhetük, hogy akkori íróknak, és művészeknek nagy hatást gyakorolt Kafka mintáján túlment ez a novella. Mert modernizmus tendenciát elhagyva, egy konkrét helybeliségben és időbeliségben zajlik a narráció. Persze ehhez való kutatásnak még több és mélyre hajtóbb elemzésre lenne szüksége.
<국문개요>
Ⅰ. 들어가는 말
Ⅱ. 작품의 배경과 의의
Ⅲ. <나이아가라 카페>의 정치풍자 분석
Ⅴ. 맺음말
《참고문헌》
《Abstract》
(0)
(0)